class DayLog:
    __start = ""
    __end = ""
    __distance = 0.0
    __cost = 0.0
    __transfer = 0.0
    __recalcost = 0.0

    def __init__(self, start, end, distance, cost, transfer):
        self.__start = start
        self.__end = end
        self.__distance = float(distance)
        self.__cost = float(cost)
        self.__transfer = float(transfer)

    def Itinerary(self):
        return f"{self.__start} - {self.__end}"

    def Distance(self):
        return self.__distance

    def Cost(self):
        return self.__cost

    def Transfer(self):
        return self.__transfer

    def ReCalculatedCost(self):
        self.__recalcost = self.__cost + (self.__transfer * 1.1)
        return self.__recalcost


def read_file(file_path: str) -> list[str]:
    lines = []
    try:
        with open(file_path, 'r', encoding='utf-8') as file:
            for line in file:
                lines.append(line.strip())
    except FileNotFoundError:
        print(f"A fájl nem található: {file_path}")
    return lines


def convert_lines_to_daylogs(lines: list[str]) -> list[DayLog]:
    daylogs = []
    for line in lines:
        start, end, distance, cost, transfer = line.split(";")
        daylog = DayLog(start, end, distance, cost, transfer)
        daylogs.append(daylog)
    return daylogs


def calculate_total_cost(daylogs: list[DayLog]) -> float:
    total = [daylog.Cost() for daylog in daylogs]
    total_cost = sum(total)
    print(f"Az út {total_cost} GBP-be került.")
    return total_cost


def calculate_longest_trip(daylogs: list[DayLog]):
    longest_trip = None
    for daylog in daylogs:
        if longest_trip is None or longest_trip.Distance() < daylog.Distance():
            longest_trip = daylog
    print(f"A mai napi leghosszabb út megállói: {longest_trip.Itinerary()} és hossza: {longest_trip.Distance()} km")


def calculate_new_total_cost(daylogs: list[DayLog], total_cost: float):
    print("Új tarifa szerinti összegek:")
    new_total_cost = 0
    for daylog in daylogs:
        new_cost = daylog.ReCalculatedCost()
        new_total_cost += new_cost
        print(f"t{daylog.Itinerary()}: {new_cost}")

    if new_total_cost >= total_cost * 1.3:
        print("Érvényesíthető pénzvisszatérítés!")
    else:
        print("Nem érvényesíthető pénzvisszatérítés!")


def main():
    lines = read_file('daylog.txt')
    daylogs = convert_lines_to_daylogs(lines)
    print(f"Az érintett helyszínek száma: {len(daylogs)}")

    total_cost = calculate_total_cost(daylogs)
    calculate_longest_trip(daylogs)
    calculate_new_total_cost(daylogs, total_cost)


main()

itt van egy arany ballada, hatha akkor nem sir a szad

ÁGNES ASSZONY
Ballada.
Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol a férjed?
„Csillagom, hisz ottbenn alszik!
Ne menjünk be, mert fölébred.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Jön a hajdu: Ágnes asszony,
A tömlöcbe gyere mostan.
„Jaj, galambom, hogy’ mehetnék,
Míg e foltot ki nem mostam!”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mély a börtön: egy sugár-szál
Odaférni alig képes;
Egy sugár a börtön napja,
Éje pedig rémtül népes.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Szegény Ágnes naphosszanta
Néz e kis világgal szembe,
Néz merően, – a sugárka
Mind beléfér egy fél szembe.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mert, alighogy félre fordul,
Rémek tánca van körűle;
Ha ez a kis fény nem volna,
Úgy gondolja: megőrűlne.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Ím azonban, időtelve,
Börtönének zárja nyílik:
Ágnes a törvény előtt
Megáll szépen, ahogy illik.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Öltözetjét rendbe hozza,enter image description here
Kendőjére fordít gondot,
Szöghaját is megsimítja
Nehogy azt higgyék: megbomlott.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Hogy belép, a zöld asztalnál
Tisztes őszek űlnek sorra;
Szánalommal néznek ő rá,
Egy se mérges, vagy mogorva.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

„Fiam, Ágnes, mit miveltél?
Szörnyü a bűn, terhes a vád;
Ki a tettet végrehajtá
Szeretőd ím maga vall rád.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

„Ő bitón fog veszni holnap,
Ő, ki férjedet megölte;
Holtig vízen és kenyéren
Raboskodva bünhödöl te.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Körültekint Ágnes asszony,
Meggyőződni ép eszérül;
Hallja a hangot, érti a szót,
S míg azt érti: „meg nem őrül.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

De amit férjéről mondtak
A szó oly visszásan tetszik;
Az világos csak, hogy őt
Haza többé nem eresztik.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Nosza sírni, kezd zokogni,
Sűrü záporkönnye folyván:
Liliomról pergő harmat,
Hulló vizgyöngy hattyu tollán.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

„Méltóságos nagy uraim!
Nézzen Istent kegyelmetek:
Sürgetős munkám van otthon,
Fogva én itt nem űlhetek.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

„Mocsok esett lepedőmön,
Ki kell a vérfoltot vennem!
Jaj, ha e szenny ott maradna,
Hová kéne akkor lennem!”
Oh! irgalom atyja ne hagyj el.

Összenéz a bölcs törvényszék
Hallatára ily panasznak.
Csendesség van. Hallgat a száj,
Csupán a szemek szavaznak.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

„Eredj haza, szegény asszony!
Mosd fehérre mocskos lepled;
Eredj haza, Isten adjon
Erőt ahhoz és kegyelmet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

S Ágnes asszony a patakban
Lepedőjét újra mossa;
Fehér leplét, tiszta leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el

Mert hiában tiszta a gyolcs,
Benne többé semmi vérjel:
Ágnes azt még egyre látja
S épen úgy, mint akkor éjjel.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Virradattól késő estig
Áll a vízben, széke mellett:
Hab zilálja rezgő árnyát,
Haja fürtét kósza szellet.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Holdvilágos éjjelenkint,
Mikor a víz fodra csillog,
Maradozó csattanással,
Fehér sulyka messze villog.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

És ez így megy évrül-évre,
Télen-nyáron, szünet nélkül;
Harmat-arca hő napon ég,
Gyönge térde fagyban kékül.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Őszbe fordul a zilált haj,
Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a síma képen.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa –
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

(1853.)

nemtudom ide mit irtam korabban de tessek